• Megjelenítés

növekedési hitelprogram

MNB: nem csak a lakosságnak lehet probléma a változó kamatozás

MNB: nem csak a lakosságnak lehet probléma a változó kamatozás

Ahhoz, hogy a hitelezés megfelelően támogassa a reálgazdaság bővülését és a vállalkozások versenyképesebbé válását, nemcsak annak mennyisége, de összetétele is fontos. Az MNB Növekedési Hitelprogramjának jelentős szerepe volt a hitelállomány csökkenésének megállításában. Bár a kkv-hitelezést a közelmúltban már 10 százalék fölötti éves növekedési ütem jellemezte, az NHP kivezetése óta visszaesett a hosszú lejáratú, és azon belül is a fix kamatozású hitelek aránya; mindkét mutató elmarad a fejlett országokban jellemzőhöz képest. A kkv-hitelpiac megfelelő működéséhez szükséges a hosszú, fix kamatozású kkv-hitelek nagyobb térnyerése.

MNB: így hatott a reálgazdaságra a Növekedési Hitelprogram

A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében létrejött 2800 Mrd forintnyi hitelből 1700 Mrd forint szolgálta beruházások finanszírozását, ami már önmagában jelentős reálgazdasági hatást jelent. Írásunkban körbejárjuk, hogy milyen csatornákon keresztül és milyen mértékben járult hozzá a hazai gazdasági növekedéshez a jegybank hitelösztönző eszköze. Azt feltételezve, hogy az NHP elindítása nélkül a hitelezés csak később állt volna növekvő pályára, a program a 2013-2017 közötti időszakban összesen mintegy 2-2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ha azonban egy olyan alternatív pályát feltételezünk, amelyben a hitelezés tartósan csökkő pályán maradt volna, a programnak köszönhető növekedési hatás akár 6 százalékpontot is elérhetett az 5 éves időszak során.

Jól jár az a bank, amelyik kkv-kat hitelez

A Magyar Nemzeti Bank egyik kiemelt célja - az árstabilitást nem veszélyeztetve - a gazdasági növekedés támogatása. Ennek érdekében, tekintettel a közelmúltban lezajlott pénzügyi, gazdasági válság negatív hatásaira is, az elmúlt években több nagyszabású programot valósított meg. 2013-ban indult a Növekedési Hitelprogram, melynek három szakaszát részben átfedve a Piaci Hitelprogram (PHP) követte. Ennek egyik eleme, hogy a növekvő kkv-finanszírozást az MNB tőkekövetelmény-kedvezménnyel támogatja.

Vége a Növekedési Hitelprogramnak, íme a végső számok

Március 31-én véget ért a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszaka: 2016 eleje óta 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezzel a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került - közölte az MNB.

Vége Matolcsyék hitelprogramjának, mi lesz a hitelezéssel?

Pénteken lezárult a Növekedési Hitelprogram, hamarosan pedig egyre nagyobb tömegben kötik le a visszatérítendő EU-forrásokat a cégek, ami kiszorító hatással lehet a banki hitelezésre. Érdekesek lesznek tehát a következő hónapok a vállalati hitelezés szempontjából, miközben a lakossági hitelezést egyre inkább az új lakások piacának bővülése határozza majd meg. Addig is nézzük az MNB friss, februárra vonatkozó betéti és hitelstatisztikáit!

Nagy Márton: nem lesz nagy visszaesés az NHP kivezetése után

Nem látunk olyan veszélyt, hogy jelentősen visszaesne a kkv-hitelezés a Növekedési Hitelprogram március végi kivezetésével, de az átállást kiemelten figyelni fogja a Magyar Nemzeti Bank - jelezte az intézmény alelnöke a Világgazdaság mai konferenciáján. Nagy Márton szerint annál zökkenőmentesebb lesz az átállás, minél inkább hosszú futamidejű és lehetőleg fix kamatokú hiteleket nyújtanak a bankok, és erre érdemes törekedniük - tette hozzá. Az alelnök újra elmondta, hogy az MNB megítélése szerint idén sincs szükség állami devizakötvény kibocsátására külföldön, és ez segíti, hogy még tovább tudjon csökkenni az államadósság devizaaránya. Nagy Márton a konferencia keretében után rögtönzött sajtótájékoztatót is tartott:

Fordult a kocka a vállalati hitelezésben

A válságot követő években jelentős hitelszűke volt tapasztalható a hazai bankszektor vállalati hitelaktivitásában. 2009 és 2013 között évente 4-5 százalékkal esett vissza a hitelezési volumen, amely elsősorban a leginkább sérülékeny kkv szektort sújtotta. Az ennek nyomán felépülő makrogazdasági kockázatok a hazai növekedést és a foglalkoztatottságot egyaránt veszélyeztették. Az MNB a hitelszűke tartós fennmaradása ellen 2013-ban a Növekedési Hitelprogram elindítása mellett döntött. Az NHP 2013-tól kezdődően megállította a mérséklődést, stabilizálta a kkv-hitelezést, végül fordulatot is hozott a szektorban. Az NHP három szakaszában 2013 óta összesen 38 ezer vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz mintegy 2 600 milliárd forint összegben. 2015-től tehát a kkv-hitelezés folyamatos bővülésének lehettünk szemtanúi. A Növekedési Hitelprogram akut problémákra adott célzott monetáris politikai eszközként került bevezetésre, természetéből adódóan átmeneti időszakra. Így 2016-ban az NHP kivezetési szakaszával párhuzamosan elindította a Piaci Hitelprogramot a kkv-hitelezés piaci alapú ösztönzése céljából. 2016-ban pedig már a teljes vállalati hitelezés fordulatáról is beszélhetünk, amelyet a piaci alapú hitelezés élénkülése kísért. A tavalyi évben a vállalati hitelezés egésze ugyanis több mint 4 százalékkal növekedett, míg a kkv-hitelezés, előzetes adataink alapján, közel 12 százalékkal bővülhetett. Az NHP kivezetési szakasza után várhatóan biztosított lesz a kkv-hitelezés megfelelő mennyiségi utánpótlása, ugyanakkor biztosítani szükséges az elérhető finanszírozás minőségi kritériumait is.

Még pörög a Növekedési Hitelprogram, de már nem sokáig

Február 3-áig 526 milliárd forintnyi NHP-s szerződést kötöttek a hitelintézetek a program harmadik szakaszában, ami azt jelenti, hogy az idei év első hónapjában csaknem 53 milliárd forintnyi új NHP-s hitel "talált gazdára". Március végéig lehet szerződést kötni a programban.

Az MNB is pumpált még százmilliárdot év végén a gazdaságba

Tavaly közel 473 milliárd forint hitelszerződést kötöttek a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszában a kkv-k - tette közzé az MNB. Ez azt jelenti, hogy decemberben nagyon felpörgött a program: közel 117 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek (a folyósítás részben később történik), ami az éves összeg közel negyede. A program idén március 31-én zárul.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Nagyon kelendő Matolcsy hitelprogramja

December elejéig a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik szakaszában összesen 356 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hitelintézetek, melyből az elmúlt egy hónapban 46 milliárd forintra kötöttek szerződést - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.

Az EU pénzcsapjától függnek a magyar cégek

Azoknak, akik az elmúlt években EU-támogatást nyertek Magyarországon, a 70 százaléka nem használ más finanszírozási forrást, így tehát erősen függ a közös uniós kasszából elérhető pénzektől - mutatott rá egy múlt heti konferencián a a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton a magyar vállalati körben látott finanszírozási kockázatok kapcsán arra is kitért, hogy az EU-támogatásokat elnyerő cégek viszonylag jelentős aránya veszteséges volt tavaly. Azóta megkaptuk a jegybanki alelnök prezentációját, amelyből az alábbiakban néhány, a témához kapcsolódó látványos ábra következik.

Nagy Márton: túlzottan függnek a magyar cégek az EU-pénztől

Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:

Kitolja az MNB a Növekedési Hitelprogram határidejét

A Monetáris Tanács a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszában a hitelszerződések megkötésére vonatkozó határidő 2017. március 31-ig történő kitolásáról döntött, ezt követően a program lezárásra kerül. Addig a hitelintézetek mostantól a devizapillérben még rendelkezésre álló hitelkeretüket akár forintban történő hitelezésre is felhasználhatják - derül ki az MNB legfrissebb közleményéből. Az MNB korábban még azt mondta, nem lesz lehetőség a szerződéskötések kitolására és idén év végén zárul a program.

Hirtelen megugrott az MNB hitelprogramja

310 milliárd forintnál jár a Növekedési Hitelprogram (NHP) idei, 3. szakaszában kötött hitelszerződések volumene, ebből 78 milliárd forintra az elmúlt egy hónapban kötöttek szerződést, vagyis októberben jelentősen felpörgött a program.

Rugalmasabbá teszi az MNB a Növekedési Hitelprogramot

Meghosszabbította a Növekedési Hitelprogramhoz tartozó hitelek lehívásának határidejét, és a devizás pillérből 60 milliárd forintot újraoszt a hitelintézetek között az MNB - jelentette be a jegybank. Szerződéseket változatlanul idén év végéig lehet kötni az NHP-ban, tehát nincs szó a program meghosszabbításáról. Összességében a jegybanki források rugalmasabb lehívását teszik lehetővé a változások.

Kifulladóban a Növekedési Hitelprogram

Az elmúlt egy hónapban 30 milliárd forintnyi új szerződés született a Növekedési Hitelprogramban - derül ki az MNB friss közleményéből. A program idei kihasználtsága mindössze 39%-os.

Már az MNB hitelprogramja sem a régi

Év eleje óta 202 milliárd forintnyi hitelre kötöttek szerződést a hitelintézetek a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszában, a kint lévő hitelek állománya pedig szeptember elején 141 milliárd forintra rúgott - közölte az MNB. A 600 milliárdos idei keretösszeg 300 milliárdos devizalába az, ami időarányosan jóval gyengébben teljesít a meghirdetetthez képest.

Megvan, melyik bank mennyit dobott szét Matolcsyék ingyenhiteléből

Nehéz kiszedni a bankok többségéből, egyenként mennyi hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásoknak abból a 2100 milliárd forintból, amit a Növekedési Hitelprogram keretében refinanszírozásként nyújtott nekik az MNB 2015 végéig. A Világgazdaságnak az alábbi ábrán szereplő adatokat sikerült összegyűjtenie.

Miért nem kell aggódni az MNB eredménye miatt?

A Standard and Poor's állításával szemben a jegybank által indított programok már középtávon sem járnak többletkockázattal az MNB eredményére. Egyrészt ezeknek a programoknak az értékelésekor nem szerencsés a költségeket és a hasznokat szétválasztani: az MNB monetáris politikája ugyanis érdemben támogatta a költségvetési egyenleg alakulását is. Másrészt a kockázatok számszerűsítésekor a programok MNB mérlegre gyakorolt mérlegszűkítő hatását, a programok várható kifutását is figyelembe kell venni, ami kedvezőbb eredmény irányába hat. Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a befektetők a hitelminősítésünknél érdemben pozitívabban értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Összességében nem tartjuk megalapozottnak, hogy a jegybankmérleghez kapcsolódó, a jövőben csökkenő kamatkockázat korlátozná a monetáris politika mozgásterét.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility